Hol van az a fogyasztási szint, ami fölött már nem leszünk boldogabbak? Meglepően alacsonyan Takács-Sánta András humánökológus szerint, aki megmutatja, hogyan tudunk szembeszállni a válságba került fogyasztói társadalommal anélkül, hogy mindenestül kivonulnánk belőle. Az általa ajánlott életmód ugyan lemondásokkal járhat, de az érmének van egy másik, fontosabb oldala is: a teljesebb élet lehetősége.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
Vízválság van a világban, amit Magyarországon is érzünk. Szerdán, a víz világnapján dugják össze fejüket az ENSZ tagállamai, hogyan kezeljék a vízzel kapcsolatos bajokat a nem tiszta ivóvíztől kezdve az áradások okozta károkon át a vízhiányig. A résztvevők önkéntes vállalásaiból áll majd össze egy cselekvési terv, amivel 2030-ig szeretnék megoldani a problémákat.
A nyugati világ akkor hajlandó hozzájárulni a szegény országok környezetvédelmi költségeihez, ha Kína is ugyanígy tesz. Ez az új amerikai javaslat, melyet letettek az ENSZ környezetvédelmi világkonferencia (COP 27) asztalára Sarm-es-Sejkben.
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Miközben a kakaótermelés maga is jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, a jelenség vissza is hat a csokoládé alapanyagára. A klimatikus változások nyomán akár a felére is csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.
Űrutazásán szembesült a Föld törékenységével az Amazon alapítója, ezért tette a felajánlást az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján.
Egyelőre nem teljesen megoldott a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése. Ahogy az erősen sugárzó anyagok tárolása terén is sok a bizonytalanság: több mint hetven év telt el az első atomreaktor beindítása óta, ám a világ egyetlen országában sincs még a kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas működő mélységi geológiai tároló. Európában jelenleg több mint hatvanezer tonna elhasznált fűtőelemet tárolnak ideiglenes helyszíneken.
A korábban cserjés növényzet helyett a változó éghajlat miatt mostanra sok terület szavannává és lombhullató erdővé vált, ami kifejezetten kedvező a vírusokat hordozó denevéreknek.
Egy svéd kísérleti projektben közösségi térré alakítják az utcai parkolóhelyeket.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Az étterembe járók igénye megnőtt az egészségesebb és környezetet kevésbé terhelő ételekre, ráadásul a koronavírus-járvány most lökést adott olyan szemléletváltásnak is, mint az alapanyagok helyi termelőktől beszerzése. Ezekről, vagyis a zöld vendéglátásról beszélgettünk Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével, és Patai Zoltánnal, a NetPincér ügyvezetőjével.
A fókák felugrottak a hajó vízből kilógó orr-részére az ingyen fuvarért.
Szakértők amiatt aggódnak, hogy milyen feszültségeket szül és hogyan változtatja meg a folyó környezetének ökoszisztémáját a beruházás, amelyet Kína a karbonsemlegesség elérésére hivatkozva valósítana meg.
